The Incredible Hulk (2008)

"You'll like him when he's angry."

Ki a rendező: Louis Leterrier francia színész, rendező. Négy komolyabb filmet tudhat maga mögött, nevezetesen a Nyakörvet Jet Li-vel (2005), a Szállító 1-2-t (2002, 2005) Jason Statham-mel, és most, 2008-ban a legújabb zöldember történetet, a Hihetetlen Hulk-ot. Jó barátja Luc Bessonnak, számos terven dolgoznak együtt. Legújabb filmjei a 2008-as Strays és az egyenlőre dátum nélküli Blacksad lesznek.

Ki játszik benne: A főszerepet, azaz Hulk karakterét ebben a részben Edward Norton játssza el, aki a színészkedés mellett olykor a vágó és produceri feladatokat is elvállalja, emellett Golden Globe-díjas, Oscar illetve BAFTA-díjra jelölt amerikai színész. A filmvilágba 1996-ban robbant be a Legbelső félelem c. thrillerével, Richard Gere oldalán. A filmben nyújtott alakításáért Arany Glóbusz- és Oscar-díjra jelölték a legjobb férfi epizódszereplő kategóriában. Karrierje felfelé ívelt, és olyan rendezőlegendák szavaztak neki bizalmat mint Woody Allen, akinek romantikus filmjében, a Varázsige: I Love You-ban szerepelt Drew Barrymore és Goldie Hawn oldalán. De Milos Forman-t is említhetjük, aiknek Larry Flynt: A provokátor c. filmjében játszott Woody Harrelson és Courtney Love partnereként szintén 1996-ban. E három filmben nyújtott alakításáért a National Board of Review, a Los Angeles-i filmkritikusok, a bostoni filmkritikusok és a texasi filmkritikusok a legjobb mellékszereplőnek járó díjjal jutalmazták. Legfontosabb és legérettebb alakítását az 1998-as Amerika História X-ben láthattuk tőle, melyért a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjra is jelölték, de a David Fincher rendezte Harcosok klubja című kultfilm is fontos állomás volt színészi karrierjében. Legújabb filmjei a Hihetetlen Hulk és a szintén 2008-ban debütáló Motherless Brooklyn.

Partnere a vásznon Liv Tyler, amerikai színésznő és modell, az Aerosmith frontemberének, Steven Tyler-nek a lánya. Holllywoodi debütjét Bruce Beresford a Csend fogságában (1994) c. filmjével kezdte meg. Láthattuk még 1998-ban az Armageddon-ban Bruce Willis oldalán, de legelismertebb szerepét a Gyűrűk Ura trilógia (2001, 2002, 2003) Arwenjeként játszotta el. 2008-as filmjei a Hihetetlen Hulk és a The Strangers című horror Scott Speedman-nel.

Láthatjuk még a filmben Tim Roth angol színész-rendezőt mint Hulk ellenfelét. A Rob Roy-ban (1995) nyújtott alakításáért Liam Neeson oldalán BAFTA-díjat kapott, emellett jelölték a Legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar- és Golden Globe-díjakra is. Játszott Quentin Tarantino Kutyaszorítóban című filmjében is. Egyetlen rendezett filmje a Hadszíntér volt, melyért 1999-ben Az Európai Filmakadémia Az év felfedezettje, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál pedig Panoráma-díjjal jutalmazta. Láthattuk még a 2001-es Majmok bolygójában is, melyért az MTV Movie Awards Legjobb gonosz jelölését is magáénak tudhatja. A Hihetetlen Hulk és a Phantasmagoria mellett a mozirajongók a 2009-ben debütáló Inglorius Bastards c. háborús filmben láthatják ismét a vásznon.

Mi a sztori: Bruce Banner (Edward Norton) múltja és személyisége elől menekülve Brazíliában talál új otthonra. Megrögzötten keresi kettős személyiségének megoldására a kulcsot. Egy távoli barát és  saját kutatásai segítségével mindent elkövet, hogy a gamma-sugárzás által bekövetkezett és a sejtjeit uraló anomáliát kordában tudja tartani, majd véglegesen kiűzze a testéből énjének másik részét, a harag és düh által fékezhetetlen és szinte elpusztíthatatlan zöld szörnyeteget, Hulk-ot. Azonban csak ideiglenesen lelhet békére, hiszen rég nem látott szerelme, Betty Ross (Liv Tyler) apja, Thaddeus "Villámcsapás" Ross (William Hurt) tábornok és hadigépezete megrögzötten keresi mint a haza ellenségét, hogy génjei és ereje kiszipolyozása segítségével létrehozhassa a már régóta dédelgetett projektjét, a tökéletes szuperkatonát, az irányítható és tökéletes gyilkológépet. Szövetségre lép Emil Blonsky-val (Tim Roth), a mesterien kiképzett és példás magaviseletű elitkatonával, hogy segítségével még hatékonyabban tudja kézre keríteni Banner-t. Blonsky azonban ennyivel nem éri be, neki Hulk ereje kell mindenáron! A kezdeti kísérletezés kudarcba fulladásától már csak a bosszú élteti, így a dózist, azaz Hulk vérét a lehető legnagyobb adagban adatja be magának, ezzel létrehozva a megállíthatatlan és elpusztíthatatlan Förtelmet, melynek ereje még Hulkén is túltesz. Bruce-nak döntenie kell: vagy egy életen át menekül önmaga és a világ elöl kémcsövek és kísérletek mögé bújva, vagy végre elfogadja azt, amivé vált, szembenéz önmagával, és felkészül a végső harcra.

Értékelés: Nos, mielőtt belevágnék az értékelésbe, hadd osszak meg némi háttérinformációt a kedves mozirajongókkal Hulk személyét illetően, mivel így mindenki könnyebben átláthatja, hogy mit, hogyan és mennyire valósághűen emeltek át a világhírű képregényekből az egyes filmfeldolgozásokba. Gyorstalpaló Hulk-kurzus, mesterfokon!

Hulk, magyar fordításokban eleinte Mokány, eredeti nevén dr. Bruce Banner egy kitalált szereplő, szuperhős és antihős a Marvel Comics képregényekben, mely az 1960-as évek óta a legnagyobb amerikai kiadó a DC Comics (Detective Comics) mellett (Superman, Batman, Flash, Az Igazság Ligája). A kitalált szereplőt Stan Lee és Jack Kirby alkották meg. Előbbi úriember amerikai író, szerkesztő, a Marvel nyugalmazott elnöke. Neki köszönhetjük Hulk, Pókember, a Vasember, a Fenegyerek vagy akár az X-men és a Fantasztikus Négyes karaktereit is. Utóbbi művész Stan Lee állandó társa, az amerikai képregények egyik legkiválóbb rajzolója. Olyan popkultúrális ikonokat teremtett meg mint Hulk, Amerika kapitány, az X-men vagy a Fantasztikus Négyes tagjai. Első megjelenése az Incredible Hulk első számában volt 1962 májusában. Az azóta eltelt idő alatt Hulk a Marvel egyik legismertebb szereplőjévé, és minden idők egyik legkörülrajongottabb képregényhősévé avanzsált.

Hősünk Robert Bruce Banner néven született. Apja, Brian Banner; az anyja, Rebeca Banner; a bácsikája, Morris Walters; a nénikéje, Elaine Morris Walters; az anyósa, Karen Lee Rosa; a nénikéje, Mrs. Drake; és második felesége, Caiera Oldstrong sajnos mind elhunytak. Még élő rokonai: első felesége, Betty Ross Talbot Banner; unokatestvére, Jennifer Walters (Amazon) és apósa, Thaddeus E. Ross.

A történet szerint Dr. Bruce Banner atomfizikus az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának dolgozott egy gamma-bomba kifejlesztésén. Egy kísérleti robbantás előtt észrevette, hogy civil tartózkodik a veszélyes zónában. Banner-nek az utolsó pillanatban sikerült az óvatlan fiút, Rick Jonest biztonságba helyeznie a robbanás előtt, de őt magát nagy mennyiségű gamma-sugárzás érte. A sugárzás ahelyett, hogy megölte volna, egy hatalmas erejű zöld (kezdetben szürke) szörnyeteggé változtatta. Bruce különleges tulajdonsága az lett, hogy átalakul Hulkká, ha nagyon-nagyon dühös.

Hulk faja ember, és olyan szuperhős csapatoknak a tagja mint a Bosszú Angyalai (Amerika Kapitány, Vasember, Luke Cage, Pókember, Pók, Sentry, Rozsomák, Ronin, Thor és Darázs), Oltalmazók (Nigthawk, Atlas, Junta és Paladin), a Fantasztikus Négyes (Mr. Fantastic, Láthatatlan, Fáklya és a Lény), a Rend és a Panteon (Perzeusz, Prométheusz, Achilleusz és sokan mások).

Hulk különleges képességei az emberfeletti erő, a csaknem sérthetetlenség, gyors regeneráció és a gamma-sugárzás elnyelése.

A szuperhős mára popkultúrális ikon lett, és népszerűsége majd fél évszázad alatt semmit sem veszített fényéből. 2003-ban az Official Playststion Magazine (OPM) az egyik legeredetibb amerikai ikonnak nevezte. Sőt 1965-ben az Esquire magazinban közzétették, hogy a Comic Book Nation egyik közvélemény-kutatása szerint a felsőoktatásban résztvevő fiatalok körében a Pókember és Hulk népszerűsége Bob Dylan-nel és Che Guerava-val vetekszik. Jerry Jeff Walker country-énekes több számot is írt a legendás hősről, ezek közül az egyik leghíresebb a "The Ballad of the Hulk" című. 1971. szeptember 30-án a Rolling Stone címlapjára is felkerült mint a legjobb profilú képregényhős Herbert "Herb" Trimphe amerikai képregény-rajzolónak hála.

Mint nagy képregény-rajongó, gondoltam, hogy ezeket a fontosabb momentumokat megemlítem és leírom nektek. Elnézéseteket kérem, ha kissé hosszabb lélegzetvételűre sikeredett, de szeretek alapos lenni, és  kellő háttérinformációval szolgálni a valós történet(ek)en avagy személy(ek)en, netalántán nem létező karaktereken (képregényhősökön) alapuló filmfeldolgozásokkal kapcsolatban az érdeklődés és figyelem felkeltése illetve saját tudásom átadása céljából.

Jöjjön tehát a kritika!

Nehéz helyzetben vagyok. Kollektíve úgy képzeltem el a cikket, hogy írnék az első részről is, természetesen összehasonlítás gyanánt, és a képregény-hűségre is kitérnék mindkét film esetében. Persze tudom, hogy ez így nagyon nehéz, mégis megpróbálom elemek szerint lebontani a filmet, és megpróbálok párhuzamot vonni az első résszel, kitérve az alapanyaghoz való hűségre is.

Képregény-hűség. Nos mind a két filmmel kapcsolatban eléggé ambivalensek az érzéseim. Maga a történet és a fontosabb mozzanatok kiemelése nem lett rossz egyik produkcióban sem, bár igaz, hogy a Hulk univerzumnak csak parányi szeletét mutatták meg nekünk a készítők, ami érthető is, hiszen a képregényekhez felnőni nagyon nehéz, mind tartalmilag, mind pedig megvalósítás szempontjából. Ezen kritériumoknak megfelelni a filmnek minimum több részesnek kellett volna lennie, vagy egy-egy mozinak kb. 3-3,5 órásnak. Én a magam részéről jobban tudtam volna örülni egy olyan adaptációnak - vagy most már mondhatjuk nyugodtan többes számban is hogy adaptációknak - mint teszem azt a Pókember, az X-Men vagy a Batman. Mind a három saga-ban nagyon jól emeltek át lényeges mozzanatokat, karaktereket, utalásokat a képregény minél realisztikusabb visszadása és a rajongók tetszésének elnyerése végett. A Hulk érzésem szerint ezen a téren keveset teljesít, és az összkép eléggé "foltos", halovány lett. Míg az első rész inkább Hulk-ot ismerteti meg a nézővel, addig a második rész magának az embernek szenteli a prioritást. De míg az első rész esetében ez az újdonság varázsával hatott - ergo ott még megbocsájtható -, addig a következő filmnek már egy kiforrottabb, jobban a képregények által inspirált motívumokkal kellett volna operálnia.

Maga a személyes háttér mindkét movie esetében hiteles lett. Mint fentebb is olvasható, Hulk-nak eléggé homályos a múltja: az apján, a szerelmén, apósán és az unokatestvérén kívül semmilyen más családtaggal nem fogunk találkozni egyik filmben sem. Igaz azt nem nagyon értem, hogy Betty-vel a filmekben miért nem lépett frigyre, és ugye a húga is egy hiányzó pont, bár ő már egy másik képregényhős, ami egy új történetet és még bonyolultabb, talán képlékenyebb sztorit szült volna. Mellékesen jegyezném meg, hogy bizony elég nagy bakik is kerültek a filmbe ilyen téren, annak ellenére, hogy a képregénnyel való minél intenzívebb azonosulás lett volna a cél, és ez lebegett az alkotók lelki szemei előtt. Gondolok itt arra, hogy a második részben történik egy incidens, Hulk vére "kiszabadul", de nem átváltoztat, hanem "csak" szimplán megöl egy embert. Ez már csak azért is felettébb érdekes, mivel Hulk-nak volt egy húga is, SheHulk, aki a testvérétől szenvedte el bátyja "betegségét", lévén Banner vérvétel segítségével próbált segíteni neki, aki sajnos ennek következtében Bruce génjeit és mutálódását is örökölte. A második rész elején erre eléggé intenzíven próbál rávilágítani Norton, mikor is minden erejével próbálja útját állni az elszabadult vörös, folyékony testnedvének, ergo tudhatta, hogy ha ez kikerül, akkor milyen következményekkel járhat, viszont a jelenet vége mégis csalódást keltő volt, főleg ezen információk tükrében. A film itt lövi el a másik legnagyobb bakit, hiszen ha az említett úriember nem változott át, akkor Roth a filmben Hulk vérének folyamatos adagolásával hogyan válhatott egy olyan elkorcsosult, hatalmas szörnyeteggé? Lehet, hogy nem éppen egy kategória a két eset között párhuzamot vonni, de számomra illúzióromboló lett.

Az egyik, ha nem a leglényegesebb és legmeghatározóbb karakter, minden kétséget kizáróan Hulk személye. Mivel ő a szuperhős és a főhős is egyben, így ahogy a képregényben, a filmben is ő lesz a legdominánsabb és ő kerül az események középpontjába. Hogy milyen lett a vászonra álmodott zöld óriás? Nos, én egyértelműen az Ang Lee féle karaktert részesítem előnyben, nem csak a vele való szimpátia miatt, hanem a megvalósítás miatt is. Lee egy hű képregény Hulkot álmodott valóra: extenzív agresszív habitusa és féktelen őrjöngésbe torkolló haragja megnyerően sikerült, miközben együtt tudtunk vele érezni, rokonszenveztünk az átváltozásakor a szemében még lobogó emberi szikrával és a néhol gyermekien ártatlan gesztusaival, mimikáival. Hulk felépítése nem hiába lett olyan profi amilyen. Az animátorok Günther Schlierkamp profi testépítő fizikumát digitalizálták be, és erre vetítették rá a virtuális Hulk rácsos, 3D-s szerkezetét. Ezzel szemben a Leterrier féle Hulk igaz, hogy még több poligonból épült fel a technika megállíthatatlan fejlődésének köszönhetően, de a szép, arányos és letisztult kinézet helyett kaptunk egy idegbeteg habitusú, rondán "szétszálkásított", sőt rusnya küllemű főhőst, aki még színében is haloványabb lett nem csak fellépésében. Számomra egyértelműen visszaesés, és mint a film központi alakja, ez bizony rendesen ledegradálta a második rész által nyújtott élvezeti faktort. Az első rész emberibb, a képregényhez hűebb és realisztikusabb alakja átformálódott egy - a karakteréhez nagyon nehézkesen illő és "túlanimált" - rusnyasággá. Kár érte.

CGI mint olyan: Ezen filmek egyik legerősebb húzóeleme az animáció, és akik mögötte vannak. Ilyen téren a film a lehető legteljesebb mértékben elégíti ki minden mozirajongó vágyát, és ugye nem mellesleg főleg az animátoroknak egy nagy vállveregetés, mert nélkülük nem kaptuk volna meg azt a földbedöngölő látványvilágot, ami még talán az első részen is túltett. Mára már kezd a technika olyan lépcsőfokra hágni, ahol a hús-vér szereplők és a trükk- és animációmesterek fantáziája közötti határ kezd teljesen elhalványulni, ráadásul olyan szinten, hogy amit látunk, az olyannyira valóságosnak tetszik, hogy hajlamosak vagyunk elhinni, pedig tudjuk, hogy ez nem valóság, nem lehet, mégis a határ összemosódni látszik, és néha igen nehéz megkülönböztetni a kreált fantáziavilágot a valóságtól. Hulk mozgása mindvégig szépen animált, gördülékeny és letisztult, bár ez sajnos a megjelenítéséről már nem mondható el. Az átalakulása utáni deviáns magatartásának itt is szemtanúi lehetünk: két vállra fektetett, majd az utolsó felniig teljesen leamortizált Hummer-ek, levegőből "levadászott" Apache helikopter (nosztalgia az első részt illetően, igaz ott ezt adrenalinpumpálóbban oldották meg, és a Commanch-ok valahogyan már nem annyira sablonosak mint a "Nagyfőnök"), és legvégül a dühünknek való rázúdítása szegény rendőrautóra, melynek két darabját hősünk pajzsként használja, majd rájön, hogy a törvény eszközével is oda lehet ám sózni rendesen! A film kétségkívül legdúrvulensebb része ez, megtekintése erősen ajánlott. De sajnos - és nem hiába e szócska, ami az egész filmre kollektíve igaz -, itt bizony kiürülnek az ötlettartályok, és ennyit kapunk, nem többet. Ang Lee pompásan megértette és implementálta az első moziba azt, ahogyan egy dühöngő fékevesztett entitás haragját leginkább a környezetére tudja zúdítani, miközben a rátörő agresszorok elleni küldelmet intenzívebben és látványosabban tudta megjeleníteni a nézők (és gondolom az animátorok) legnagyobb örömére. A szabadság érzése, a mindent megtehetek feeling sokkal nívósabb volt az első részben, mint leszűkíteni a lehetőségeket egy hozzám közel azonos kvalitású egyedre és az ez elleni harcra. Az első részben többet, jobbat kaptunk - most eltekintenék a felsorolástól, amit ebben a részben a készítők már nem exponenciálisan, hanem sajnos eléggé degradáló módon folytattak. Még egyszer hangsúlyozom, amit kapunk szép és jó, csak sajnos kevés és rövid, főleg az első rész megtekintése után. A végső boss elleni harc még nem is lett volna rossz, ha nem nyújtották volna mint a rétestésztát, és nem lett volna a finish ennyire lelombozó.

Színészi játékok. A film kétségtelenül leginkább csalódást nyújtó része, legalábbis nekem. Először is: nem igazán értem, hogy miért kell minden egyes ilyen kaliberű képregényadaptációnál ennyire erőltetni az AAA-kategóriás színészeket? Miért nem lehet ezt megoldani kevésbé ismert színészpalántákkal, sosem értettem. Talán jobban azonosulunk velük, vagy jobban felfigyelünk az impresszíven hangzó Edward Norton-ra mint egy noname, kevésbé ismert színészre? Persze, így van, csak sajnos a becastingolt színészekben most is csalódnom kellett mint az esetek többségében. Az első rész Jennifer Connelly - Eric Bana szuperkettőse után kapunk egy Liv Tyler - Edward Norton duettet, akik már haloványabban ragyognak mint előbb említett színésztársaik. Norton még csak-csak elmenne a szerepében, a Színes fátyolban is hasonló karaktert játszott, hozzátenném remekül. Mint fentebb is írtam ebben a movie-ban maga az ember kerül a középpontba. Norton jól hozza az egyszerű, törékeny Banner figuráját, aki nem képes szembenézni önmagával, miközben folyamatosan saját személyiségével áll harcban. Én a magam részéről akkor is Banát tartom hihetőbb Bruce-nak. Valahogy Nortonnál elmarad az a fajta kisugárzás, amely az előbbi úriemberben megvolt. Ami partnernőjét illeti, ott talán a legnagyobb csalódás. Tyler kisasszony valami szemkápráztatóan harmatgyengén muzsikál. Ötlettelen és erőltetett monológok, a karaktere bőrébe való teljes beleélés hiánya, nevetségesnek és bárgyúnak, semmint szexisnek és hihetőnek tetsző vigyorgások garmadája, á la Armageddon, ugye. Sajnálom, hogy a zseniális, Oscar-díjas Connelly-t nem láthattuk ebben a filmben, csakúgy mint Banát. Én nem variáltam volna meg a bevált és jól működő színészi gépezetet, de úgy látszik, hogy csak én gondolkozom így.

Láthatjuk még Tim Roth-ot is, aki szintén gyengén muzsikál, főleg a Funny Games-ben nyújtott alakítása után. Egy remek színész, sajnos ötlettelen és kibontakozásra oly kevéssé alkalmas karakterrel. Megemlíteném John William Hurt-öt is, aki szintén nagyon jó színész, de sajnos ebben a produkcióban ő is alaposan elvérzett. Az Erőszakos múltban vagy az A.I.-ban nyújtott fantasztikus alakítását sajnos itt nem tudta kamatoztatni. Jól látható, hogy a forgatókönyvírónak és a rendezőnek mekkora hatása van a filmre és azon belül is a színészekre. Sok hasonló produkció sajnos pontosan ezen kettős  munkája miatt válik középszerűvé és felejtőssé, nem feltétlenül a remek színészeket kell mindenáron okolni. Ha a szereplők nem kapnak a kvalitásuk kibontakozására elég teret, vagy rossz a karakternek megírt szkript, akkor sajnos hiába a korábban szerzett számos impozáns díj és elismerés, nem hogy emelnék személyükkel a filmet, hanem alaposan alá is ássák azt. Nem elég a nívós színészpaletta, az éremnek mindig kétoldala van. Bár ellenpéldát is lehet említeni mint a fantasztikusra sikeredett Iron Man vagy a zseniális Dark Knight. Ez utóbbiak bizonyítják, hogy lehet kiváló módon feléleszteni egy újabb képregényhőst, vagy öregbíteni egy örökzöld franchise-t új ötletekkel operálva, úgy, hogy mégse laposodjon el az egész!

Konklúzió. Számomra nagyon nagy csalódást nyújtott a film. Imádtam az első részt, sőt, a mai napig az egyik legaddiktívabb képregényfeldolgozásnak tartom, de a folytatás hihetetlenül gyengécskére sikeredett. A CGI mesés, azonban mind a történet, mind pedig a harmatgyenge színészi játék alaposan rontja a film és Hulk renoméját, a készítők nem voltak képesek felnőni a látványorgiához. Vannak benne jó ötletek, csak a megvalósítás hagy kivetni valót maga után, és túl puritán. Mint egy impresszív épület, ami távolról felemelő látványt nyújt, de ha közelebb megyünk, akkor láthatjuk, hogy az egész kacsalábon áll és igen ingatag. Amennyire kellemeset csalódtam az Iron Man-ben és a lehengerlő újabb Batman-moziban, annyira csalódnom kellett a Hihetetlen Hulk-ban.

Talán a folytatásban már kiköszörülik a csorbát - hiszen lesz újabb rész, efelől semmi kétségem. Ráadásul szintén Laterrier rendezné, Norton-nal karöltve, majd meglátjuk, mi sül ki belőle. Nem is beszélve a 2011-ben debütáló The Avangers c. moziról sem, amivel, gondolom nem csak nekem válik nagy álmom valóra. Igaz előtte még jön egy Vasember folytatás és Amerika kapitány is megkapja a maga feldolgozását. Aki szemfüles volt és figyelte a film végét, láthatta, hogy feltűnt Downey Jr., azaz Vasember a film végén, csakúgy mint az Iron Man utolsó képkockáiban Samuel L. Jackson mint Luke Cage Nick Fury, és ezáltal utalások formájában közölték a nézőkkel, hogy bizony a híres-nevezetes szupercsapat alakulóban van. A fentebb említett többi mozi végén is hasonló utalások lesznek, míg 2011-ben végre összeállhatnak a Bosszú Angyalai. Mindenesetre érdeklődve várom a Hulk esetleges trilógiává alakulását, hátha a harmadik részre összeszedik magukat a készítők, és olyan minőségi munkát tesznek le az asztalra, ami méltó Hulk kultuszához és a képregények univerzumához. 5/10

Pozitívumok:
- Hulk
- Fantasztikus CGI

Negatívumok:
- Nagyon erőltetett és ötlettelen sztori
- Harmatgyenge színészi játékok
- Sok bosszantó hiba és baki

Már-már elveszni látszott a hitem, mikor szerencsére felfedeztem, h Marilyn Manson is ebben az évben született (őt szeretjük). Szegénykémet viszont semmi sem tudta megvigasztalni, ezért pöppet magába zárkózott, mikor megtudta a szörnyű tényeket 1969-et illetően:

A Scooby Doo 2 megtekintése után rá kellett jönnöm, mégiscsak létezik a Nirvanánál nagyobb sz*rrakás, ami azért valljuk be, elég ijesztő. Az is megfordult a fejemben, h talán csak azért nem tudtam élvezni a Scooby Doo-univerzum eme csodás darabját, mert nem tartozom a célközönség soraiba. A célközönségről az alábbi kép illusztrálja legjobban az elképzeléseimet:

Utánanéztem wiki-n, és nem találjátok ki, mennyi felesleges, fantáziátlan, ráadásul teljesen egyforma agymosó Scooby epizóddal fertőzik az ifjúságot már vagy 30 éve... A helyes válasz kb 350 (!), de természetesen még jelenleg is fut a rajzfilmsorozat, tehát ez a szám koránt sem végleges. A 3 movie-t azonban még nem említettem, vmint a videogame-ekről is elfelejtettem szólni, nem beszélve a gyermekmagazinról és mozihosszúságú rajzfilmekről. Mint a pestis.

Gondolom, most is a világuralmi terveiket szövögetik. :P

Szóóóval, a film. Le kell szögeznem, az első movie kimaradt, és valószínűleg a 3. is ki fog, de ez szerintem érthető, mivel már a rajzfilm op-jától is hányinger tör rám. Sajnos a Szörnyek póráz nélkül c mozifilm sem tudta csillapítani a mérhetetlen gyűlöletemet a sorozattal kapcsolatban, úgyhogy erről ennyit.

Mielőtt mesélek ezt-azt a filmről, vessetek egy pillantást az imdb-re. Figyelmetekbe ajánlom a csillagzást és az award-okat! Tényleg kapott díjat! :O Jó, azért hozzáteszem, nem akármilyen díjról van szó: ez amolyan családi filmeknek járó kitüntetés. Családi film? Így mindjárt más. A kedvenc műfajom! (Nahh, jó, el ne higgyétek.)

Először kezdeném a pozitívumokkal.

1. A maga 1.5 órájával még mindig kevesebb időt rabolt el az életemből, mint mondjuk a Nirvana (2 óra) vagy a Gyűrűkúra 3. része (4 óra).
2. Volt benne egy pelenkareklám-fika.

Szóóóval, Menőfalván járunk, ahol a Rejtély Rt. tagjai már valóságos sztárrá avanzsáltak a városka lakóinak szemében: mindenkinek megvan a saját rajongótábora, akik természetesen hőseink klónjaiként jelennek meg. A bonyodalmak akkor kezdődnek, mikor a Rejtély Rt múzeumában megrendezésre kerülő kiállítást Bozont és Scooby ügyesen tönkreteszik, mert pánik tör rájuk a már legyőzött pterodaktilusz-szörny életrekeltekor. A menőfalviak nagyon berágnak a srácokra, mivel nem kis időbe és pénzbe tellett felállítani ezt a múzeumot, benne a kiállítással, amit nekik egy éjszaka alatt sikerült gallyravágniuk. (Nem ferdítem el a valóságot, tényleg EZEK a nevek vannak a filmben.)

Talán pozitívumként kellene megemlítenem a rajzfilmet idéző idióta neveket, poénokat, itt-ott-amott előforduló rímes beszédet, effekteket és hangokat, de nem teszem. Engem eléggé idegesítettek. A rajzfilmhangok és jelenetek az alábbi filmben telitalálatok, de hol van ehhez képest a Scooby, most komolyan.

Persze, az is lehetséges, h ezekkel nem az én idegeimen akartak zongorázni, talán csak a rajzfilm világát akarták felidézni. OK, de akkor miért változtatták meg a szereplők kinézetét és jellemét? Még én is, aki alig ismeri a rajzfilmet, felfedeztem, h mennyi a különbség a két alkotás között. Nézzük csak: Vilma a rajzfilmben pufók, itt meg bombanő, Fred és Diána eredendően hülyék, itt meg, h h nem, a csapat észlényei, Bozonték pedig messze nem ilyen ostobák, mint ahogy itt ábrázolják őket - max szerencsétlenek és gyávák, de azért az nem ugyanaz. :P

Idéznék pár mondatot, melyek a filmben hangoztak el, és azóta is rémálmok gyötörnek, mióta először meghallottam őket.

• "Rettegjetek, Rejtély Rt-s ripacsok! Hahaha!" - mondta a főgonosz.
• "Az egész az én hibám!" - mondta mindenki 15 percen keresztül a múzeumi baleset után.
• "Csajszinak lenni jó!" - mondta Diána, miután feltört vmi zárat vmi szépségápolós cuccal. (Nem értek hozzá, nem vagyok csajszi, bocsi.)
• "Szupcsi!" - mondta Vilma.
• "Csőrike." - mondta vmelyik idióta a pterodaktilusz-szörnyre. (Ezért legszívesebben ezt nézettem volna vele, míg ki nem folyik az "agya" a fülén. Csőrikét azért ne vegyék már a szájukra, a Looney Tunes baromi jó klasszikus mesesorozat. OK, mondjuk, Csőri nem a szívem csücske, de akkor is.)

Azt kell írnom, a legjobb részek azok voltak, mikor senki nem beszélt, csak a kellemesen semmilyen háttérzene pürésítette az agyam.

Ott tartottam, h mindenki utálja őket, és az események hatására Scooby és Bozont öntudatra ébrednek, elhatározzák, ezentúl kiváló detektívként fognak működni, és szakítanak az ezelőtti bugyuta stílusukkal. Örömmel fogadtam e gondolatokat, már ideje volt! Sajnos, a valóságban ez úgy valósul meg, h elkezdik utánozni a többi Rejtély Rt-s ripacsot, így megcsodálhatjuk Scooby-t például Diána ruháiban is. Azt kell mondjam, ez az új transzvesztita-dándog style még rosszabb, mint az eddigi. Még jó, h gyorsan leveti a rózsaszín csizmiket. Az identitás-zavarban szenvedő kutyát még megcsodálhattam egy fantasztikus táncjelenet erejéig mikrofonfejjel és több mázsa fuxszal a nyakában is, ha ennyi nem lett volna éppen elég. (Ezek komolyan meg akarnak ölni?)

Bozont és Scoob önálló nyomozásba kezdenek, ezzel igazolva létjogosultságukat, mint detektívek. Ezalatt Vilmánk, a magánéletben kevésbé sikeres munkamániás okostojás, megtalálja élete szerelmét, de pöppet félénk, és ezért nincs más megoldás: Diána segítségére szorul. Nem szeretném részletezni, mert megnézni is félelmetes volt: legyen elég annyi, h egy tipikus "Betty, a csúnya lányos" kilengés következik. Igen, roppant humoros volt. Hahaha.

Nem látom a további történetmesélés értelmét, legyen elég ennyi: a főgonosz életre kelti az eddigi összes legyőzött monsztát, akik egytől-egyig hőseinket akarják elkapni. A szörnyek között akadnak szánalmasak, és még szánalmasabbak is, lehet válogatni... A legröhejesebb talán a vattacukorszörny. Még mindig nem viccelek, ezt én mind láttam tegnap. És nem álltam "Scooby-Doo" hatása alatt, becsszó. ("Scooby-Doo is sometimes used to refer to cannabis." - idézet a wikipediából)

Az egyik elmeroggyant jelenetben Scoob és Bozont rátalálnak a gonosz titkos laborjára, ami telis-tele van különböző vegyszerekkel, amelyek segítségével átváltozhatunk férfiból nővé, nőből férfivá, lehetünk akár csigák vagy tazmán ördögök is. Miért kellett Tazt is megalázni, könyörgöm?

Kiemelném még Bozont rappelését, mint egyértelmű mélypontot, ami alatt majdnem felvágtam az ereimet. Talán viccesek akartak lenni, mivel Bozont eredeti neve Shaggy, és létezik egy rapper arc ugyanezzel a művésznévvel. Hűha, micsoda evokáció! Kár, h rühellem a rapzenét.

A film alatt többször is kimentem kávézni, inni-enni-üríteni, és minden alkalommal közöltem öcsémmel, h meg ne merje nyomni a pause-t, mert itt helyben megölöm. Persze, nem emelnék kezet rá, inkább a szereplőket folytanám meg a saját beleikkel, vagy bármi mással. Tulajdonképpen minden egyes jelentben válogatott kivégzési módozatokat találtam ki a likvidálásukra, ami talán beteges, de higgyétek el, ezt ép ésszel nem is lehet bírni.

Ha esetleg Scooby-t akarok, beteszem a zseniális South Park-paródiarészt, vagy megnézem a Jay és Néma Bob visszavágot.

Köszönöm, h elolvastad. További szép napot,

acchan-mindraper

Tegnap EZ is megvolt. A film elején én, naiv még azt hittem, ez jobbnak ígérkezik, mint az első rész, de csalódnom kellett. Sokkal több buta poént, klisét, "ezt már láttam vhol" utóízt és kérdőjelet a fejem fölé generáló jelenetet kaptam az arcomba, mint a vendégszereplőmentes movie nézése közben. Igen, ezúttal az események folyásában fontos szerepet játszik még egy szánalmas figura, Ezüst Utazó. Vagy az eredeti nevén, ami legalább még poén, Silver Surfer. És h honnan is jött a rosszarcú krómacél idegen ötlete?

Innen:

Mielőtt szana-szét szedem a movie-t, le kell szögeznem, h a belinkelt utalásokkal és beszúrt képekkel nem azt akarom mondani, h fujj, ez mekkora nyúlás... Mert ugye az eredeti comic-ot nem ismerem, így tehát nem tudom eldönteni, ki nyúlt kitől, meg nem is igazán érdekel. Ezt az összeállítást csak poénból hoztuk össze öcsémmel, szóval, ez, amit most olvastok nem más, mint szabad asszociációk sorozata telis tele SPOILER-rel. Enjoy.

Szóóóval, Mr. Fantasztikus és Láthatatlan Lány (Hála az égnek/rendező kegyességének, nem ezeken az idióta neveken hívják egymást a filmben - ezeket ugye Fáklya ragasztotta rájuk az első részben.) éppen az esküvőjüket tervezgetik, de nem elég az étkészlet kiválasztásával járó stressz, még közbejön egy kis közelgő világvége, közismert emlékművek pusztulása (Bár ezúttal a Szabadságszobor megússza. Kiemelném az egyik röhejes jelenetet, nevezetesen a Temze folyó lefolyását egy bazi nagy lyukon keresztül, ami számomra a rajzfilmek világát idézi, mikor kihúznak egy dugót a tengerből, és elfolyik az egész. :D ), a média sem hagyja őket békén, és persze az esküvő miatt majdnem szétszéled a fantasztikus baráti társaság is. Huh, majdnem kihagytam a titokban megrendezett legénybúcsút, ahol a magánéletben egyébként kevésbé talpraesett Fantasztikus úr ellejt nekünk egy remek táncot - még jó, h nem olyat, mint amilyet ebben a remekműben láthattunk. :D Aki figyelmes, a szponzorokat is felfedezheti: a Nike-t talán a legkönnyebb, mert eléggé az arcunkba tolják a főhősök cipellőit. (Vagy keverem az első résszel? Nem is tudom.) Kár, h én a Converse-t szeretem. :P

Arról van szó, h Galactus (miféle butus név ez már megint?), a "bolygó bolygótápoló" választása ezúttal a Földre esett. Silver Surfert, a szolgáját azért a biztonság kedvéért előre küldte felderíteni a terepet, mielőtt ő maga bekebelezi azt. A világvégének természetesen éghajlatváltozás formájában jelentkeznek az előjelei, tisztára, mint ebben a filmben. Közben bekövetkezik még egy katasztrófa, nevezetesen meghiúsul a sztárpár esküvője Silver Surfer látogatása miatt. (Az állandóan meghiúsuló házasságokról ez jutott először eszembe.) Nahh, szóval, felbukkan a légdeszkán közlekedő, terminátorból már ismerős színezettel és képességekkel bíró Ezüst Utazó, és Fáklya rögtön a nyomába is ered. A találkozásnak nem várt vége lesz: mégpedig az, h egészen az űrbe való kijutásig kergetik egymást, ahol simán beszélnek meg ilyenek, a szörfbajnok jól megfojtogatja Fáklyát nevelő célzattal, h húzzon a rákba, és b*sszon borzot, ahelyett, h őt idegeli, és ezentúl bármelyik spanjához ér a forrófejű srác, erőcsere következik be. Persze, ilyet is láttunk már vhol, mégpedig a Bűbájos Boszorkák voltak azok, akik állandóan erőket csereberéltek. Johnny, az ötös robot emberi fáklya ezt követően több ezer métert zuhan lefelé egy sivatagban érve földet - mondanom sem kell, h kutyabaja nem esik! :O Az erőcsereberélésből adódik pár poénosnak szánt szituáció, ezek közül az egyik kísérteties hasonlóságot mutat a South Park Dragon Ball-os részével. Konkrétan arra a jelenetre gondolok, mikor Cartman azt hitte, láthatatlanná vált, és meztelenül áll egész South Park előtt a színpadon. Hasonló dolog történik Láthatatlan Lánnyal, mikor az erőcsere következtében leég róla a ruhája, majd hirtelen visszanyeri az erejét. Egy pillanatra ő is kellemetlen helyzetbe kerül emiatt. :)

Silver Surfer vs Terminator:

Az USA számít a tudósokra a világ megmentésében, így a quartettnek együtt kell működnie a katonasággal, mint mondjuk itt. A Fantasztikusok sajnálatos módon nem elegendőek e feladat ellátására, ezért az első részben száműzött, lehibernált, elzárt, hatástalanított vasembert, akarom mondani, Dr. Victor Von Doom-ot is felkérik segítségül. A hülye nevén inkább már nem idegelem magam, elvégre van ennél a filmnél sokkal rosszabb is. Mint például ez, ez vagy esetleg ez (kritika coming soon). Megintcsak egy régről ismert ötlettel találjuk szembe magunkat, mégpedig a jó cél érdekében összeálló ősellenségek jelenségével. Itt megjegyezném, h Doom nagy hasonlóságokat mutatott Lord Sidiussal, MIELŐTT felvette a vasálarcát. AZUTÁN viszont már a Vasálarcosra emlékeztetett - sajnos ezzel felidézte bennem a Dumas elcsépelt romantikus könyvei alapján készült tízmillió muskétásos, vasálarcos film és sorozat fájdalmas emlékét. Jaj. Ezt nem tudom, hogyan leszek képes feldolgozni. :/

Be is tettem két képet a hasonlóság szemléltetése végett. Igen, tudok a Leonardo Di Caprio-féle Vasálarcos movie-ról, de abból direkt nem szúrok be ide képet. :P

Eszembe jutott még egy hasonlóság... Vessetek egy pillantást rájuk:

És most rájuk:

Bocsi a kitérőért, szóval, vissza a történethez. :) Ott tartottam, h a csipetcsapathoz csatlakozott Doom, ami természetesen egy csomó konfliktust hozott magával, ami az ilyen esetekben végülis érthető. De hát, ez van, akár fogat összeszorítva is, de együtt kell működni. Silver Surfert nagy sokára (egyébként nem, szerintem túl könnyen és gyorsan) sikerül elkapni, mivel természetesen mindent tudnak az idegen létformáról, akivel most először találkoznak. Okosak, na. Szóval, az idegen elkapva, elszállítva a szuperfegyvernek helyet adó titkos bázisba, megkötözve, megkínozva. Eközben Doom őrzi a szuperfegyvert (Kecskére a káposztát...Ezek tényleg ekkora hülyék?), és ki is csinál mindenkit rövid időn belül, szóval kibújt a szög a zsákból. A Fantasztikus Négyes viszont rájön arra, h utazónk nem is olyan gonosz (ill. jó útra tér), ő is csak áldozat, szóval átrendeződnek az erőviszonyok. Doom megszerzi Surfer szörfdeszkáját, azt remélve, ez majd elég erőt ad neki a világ uralásához. Sajnos az kiment a fejéből, h ha nem állítják meg Galactust, akkor nem lesz MIN uralkodnia, de sebaj. Végülis gyorsan elkapják, és már jöhet is Galactus.

Vészesen közeleg a világvége, hőseink mégis ráérnek azon vitázni, ki vezesse a szuperautót... Ejnye. Erről eszembe jutott a Haláli fegyver, melynek végén az idősebb nyomozó ezt könnyedén elintézi: leüti a fiatal mitugrászt. Höhö.

Végül az Ezüst Utazó szembeszáll Galactus-szal, a főnökével (Ilyet már láttunk Darth Vader esetében is.), és sikerül is legyőznie. Azért majdnem elk*rják, és a hősnő is majdnem meghal, mikor feláldozza magát a hősért. Ilyet hol is láttam legutóbb? Jah, igen ITT.

(Tudjátok, mikor Cuki meghalt a fegyvermániás fazonért, de nem sokkal később feltámadt, és a főszereplőkkel együtt énekelte a Queen Bohemian Rhapsody c számát a kocsiban.)

És a világ újra megmenekült, hála a pindurpandúroknak Fantasztikus Négyesnek!!! Oh, várjunk csak! Majdnem kihagytam, hogyan is győzték le Doom-ot. Egyesítették az erejüket! Egyesített erő? Mit is sugall ez a szókapcsolat? Megvan! :D

Egyébként most ledöbbentem egy pöppet, mert EZ is Marvelék agyszüleménye. :D Szóóóval, végülis, családban marad. :) És ha jól láttam van/volt/lesz belőle egy film is, amit természetesen látnom kell! Gyermekkorom meséje (Talán ezért lettem ilyen, amilyen?), és kíváncsi vagyok, mit tettek vele. Nem mintha a rajzfilmsorozat annyira értékes lenne, de mégis. Minden lehet MÉG rosszabb. Erre jó példa mondjuk a Piranha c. horror, miután a rendező úgy vélte, a sima piranha nem elég ijesztő, így megteremtette a repülő piranhákat, melyek, akkor azt hitte, meghozzák a várva-várt hatást. Szegény ember, akkor még csak nem is sejthette, h mekkorát tévedett. Röhej a köbön. Persze, nem akarok előítéletesnek tűnni, ezért inkább nem mondok semmi ilyesmit róla, át is húztam, mert még nem láttam. :P

Utoljára feltennék még egy kérdést, ami nem hagy nyugodni. Mi a fenének csipognak a filmekben kabócákat megszégyenítő hangerővel a számítógépek? Talán a hatásvadászat végett? Vagy ez egy esélyegyenlőségi opció lenne? (Ld. pl. az első movie-t.) Még nekem sincs ILYEN hangos számítógépem, pedig nem hinném, h anyuék akkora hi-tech cuccot vettek volna. :P

Köszönöm, h elolvastad. További szép napot,

acchan-mindraper és Sándor (segédtroll)

]]> http://mindraper.wordpress.com/?p=26 Sat, 12 Jul 2008 13:46:55 +0000 mindraper http://mindraper.ca.wordpress.com/2008/07/12/fantasztikus-negyes/

Ehh, mi ez, h "készülj fel"... Erre? Hogyan? A vodkám már elfogyott. :D

Először is le kell szögeznem, h rühellem a szuperhősös mozikat! Ez alól csak és kizárólag az X-Men univerzum a kivétel, és talán ez (sajnos még nem láttam). Szóval nem az esetleges művészi értékei miatt néztem végig a filmet, hanem, mert mióta koleszos vagyok irtó sok rutányságot végigszenvedtünk már a többiekkel, és EZ legalább felidézte a fílinget. :) Ha más nem, hát ezért hiányzik a fősuli most a nyári szünetben. Hüphüpszip. :(

A gondok ott kezdődtek, h vmilyen okból kifolyólag e fantasztikus sorozat teremtői úgy vélték, az emberiségnek ennél többre van szüksége. Így megszületett a képregényt feldolgozó rajzfilmsorozat is, mely szerintem még jelenleg is fut a Cartoon Network-ön. Áhh, nem igaz! Most, h így utánanéztem, felfedeztem MÉG 3 korábbi rajzfilmsorozatot is! MINEK? Sőt, videójáték formában is újra lehet élni a Négyes csodás kalandjait, ha éppen elég elvetemült az ember fia. Jah, és végül, de gondolom, nem utolsó sorban, itt van még a két movie is. Huh. Csak én gondolom azt, h ez félelmetes??? Nem, túlzok, elnézést. Ez a félelmetes itt alant.

OK, ezennel túltettem magam a pestisként terjedő Fantastic Four-hisztérián, és inkább a feszültség levezetése céljából írok pár sort a filmélményről.

A movie természetesen a szuperhősök szupererőhöz jutását, motivációit, egyszóval a kezdeteket mutatja be. Hasonló ötlettelenségeket már számtalanszor láthattunk, erre most nem térek ki, hiszen kb minden szuperhősös mozi ezzel nyit. De most komolyan, kit érdekel, h jutnak az erejüköz? Megcsípi őket egy mutáns pók, és hoppá, átalakul a DNS-ük, megsugározza őket a napocska, és hoppá, átalakul a DNS-ük, kísérleteznek magukon, és hoppá, átalakul a még meg nem született fiuk DNS-e, aki majd nagy, büdös, zöld ogre lesz. Jahh, nem, az a Shrek.

Maga a film egyébként, ha nem vesszük túl komolyan, azt kell mondjam, nézhető. Bár néha már nagyon szenvedtem a buta poénoktól és klisés jelenetektől... Nem hinném, h különleges képességem az, h mindig tudtam, mi fog történni, és ki mit fog mondani az adott helyzetben. Vagy ha mégis, akkor én is csinálok erről egy szuperhősmozit. Nehogymá'. (A karórát viszont nyilván passzolom.)

Volt pár dolog viszont, amit nem igazán értettem. (Más szavakkal, most szemezgetek a baromságokból, amik szöget ütöttek a fejembe.)

Ha a Nap sugárzása áthaladva az arcok testén a DNS-láncuk átalakulását eredményezte, a ruhájuk h a fenébe alkalmazkodott ehhez? (Arról nem is beszélve, h szénné kellett volna égniük.) A ruhának mije alakult át, h ugyanúgy nyúlik v éppen meggyullad, mint a viselője? Ennek van egyáltalán értelme???

Más. A kőarc végig azért rinyál, h neki nincs normális élete, ronda, mint a bűn, nincs normális ereje, brühühü. Erre mikor nagy nehezen sikerül visszaalakítani, nem önként visszaváltozik a világ megmentése érdekében?! Egyébként ezután bármikor vissza lehetne változtatni emberré, de ő inkább marad ilyen kőkupac, és összejön egy vak csajjal. Pfff.

Azon már nem is idegelem magam inkább, h milyen hülye az EGÉSZ történet, milyen szánalmas Viktor, a főellen, milyen idióta erőket kapott a "négyes csoport". (És most nem a szemináriumi csoportomra gondoltam.)

Ha pontoznom kellene, 3/10-et adnék neki, mert Fáklya jelleme és ereje nem volt olyan gáz, valamint a gumiarcú srác (nem Jim Carrey) képessége jópofa volt. Jó undorító. Höhö.

A második részt ma néztem meg öcsimmel, még igen-igen a hatása alatt állok, szóval, majd ha megemésztem, írok arról is. :)

Addig is, íme a karácsonyi ajándék-kívánságlistám:

Köszönöm, h elolvastad. További szép napot,

acchan-mindraper

Az Ayakashi igazából nem EGY anime, hanem rögtön HÁROM. Három rövidke történetet mesél el fejenként 3-4 részben, melyeknek egyáltalán semmi közük nincs egymáshoz. Hasonlóak azonban abban, h ugyanazt a régmúlt japán időszakot idézik meg 1-1 legenda/mese elbeszélésével.

A legegyszerűbb az lesz, ha külön-külön beszélek a történetekről.

Yotsuya Ghost Story (01-04. rész)

Ez a sorozat leggyengébb része: butuska a történet, teljességgel kiszámítható minden egyes pillanat, nem teccős a rajzolás, valamint nagyon sok a klisé (Bár nyilván egy ilyen gyökerekkel rendelkező alkotás kapcsán nincs értelme klisékről beszélni, de azért mégiscsak sokszor ellőtt ötleteket vonultatott fel. Ez van.) Nahh, azért pár szót ejtek már a "klisés" történetről is. Szóóóval, adott egy lakatlan várrom, amely mégsem annyira lakatlan, mert emberhúst tápoló "elfelejtett istenségek" lakják, akik az arra járó banditákat, turistákat megzabálják. Hogy mi a jó az emberhusiban? Erre már Hannibal bácsi óta keresem a választ. :) Az isteneink azért eszik ezt, és mondjuk nem ezt, mert így megőrizhetik a halhatatlanságukat, erejüket, miegymás. A rózsaszín kimono-s lányka (Mellesleg természetesen ő az istenségek hercegnője - ki lepődött meg? Kezeket fel!) viszont azt hozza fel legfőbb oknak emellett az életmód mellett, h így nem érzi az állandó fájdalmat, ami egyébként kínozná. Nem nagyon akarom lelövögetni a poénokat, de annyit elárulok, h volt itt minden, mi jó: tiltott szerelem, várostrom, csalódott asszonyka, véletlenül meglátom meztelenül a folyónál-jelenet, válaszút előtt állás, gonosz uralkodó, ketten a világ ellen, barátok elvesztése... Jajj. És még semmit se mondtam. :D

The Legend of Tenshu (05-08. rész)

Ez a történet egy nőről szól, akivel nagyon kitoltak, és halála után (tiszta Köpönyeg) véres bosszút áll a férjén az ellene elkövetett ocsmányságokért - így nyerve vissza becsületét. Mondanom se kell, ez a téma kicsit közelebb áll hozzám, mint az előző ezerszer látott-hallott-olvasott szerelmi történet. Itt már a rajzolás is jobban tetszett: Lady Oiwa és szamuráj férje idegbeteg arcába egyszerűen belezúgtam. :) Belinkelem az ehhez készült openinget, abban tessék sasolni a szempárokat. :)

A sztori egyébként egy színdarab anime adaptációja, mondom ezt azért, mert minden részben beköszön az író animált formában, és biztosít afelől, h ez a történet soha nem történt meg. Néha meg pont az ellenkezőjéről beszél. Nyilván szenilis. :P Sajnos ezt az érdekes ötletet sikerül túlzásba vinni: a befejező epizód második felében annyit szövegel az öreg, h az életem meguntam közben. A végén azért volt egy jó poén: [SPOILER] bocsánatot kért Oiwa asszonytól, amiért megkínozta, mint az egész történet kitalálója. Alkotó és alkotott találkozása - az Abre Los Ojost idézi. :) [SPOILER]

Lady Oiwa

Bakeneko

Elérkeztünk a sort záró darabhoz, ami egyébként messze a legkülönlegesebb számomra a triumvirátus tagjai közül. Ez a klasszikussá vált Ghostbusters movie-k, mesék, játékok ősének is tekinthető akár. :)

A képi világa vmi hihetetlenül szép és egyedi: régi, klasszikus rajztechnikát használva jeleníti meg ezt a szintén nem éppen mai történetet, melyben egy titokzatos gyógyszerkereskedő siet a tanácstalan emberek segítségére, akiknek rejtélyes halálesetekkel és ártó szellemekkel kell szembenézniük. Itt sem gyilkolnék poénokat, de annyit elárulok, nagyon szomorú tényekre fog fény derülni...

A gyógyszerkereskedő egyébként annyira érdekes karakter, h Mononoke címmel kapott egy külön kis sorozatot az alkotóktól. Nemsokára azt is leszedem, úgyhogy a jellemzés nem várat majd sokat magára, azt hiszem. :) Mellesleg a srác felkerült a plátói szerelem-listámra is, amire talán majd legközelebb kitérek bővebben is.

Szóval most részben magam szórakoztatására, részben a különleges képi világ bemutatására, berakok róla egy képet meg egy openinget (mert ugye 3 sztori 3 op). Enjoy.

Végezetül pár szó az egészről... Ha se nem ijesztő, se nem korszakalkotó, se nem világmegváltás, de még csak nem is tökéletes, minek nézzük meg mégis? Mert egy más világot tár elénk. A hangulat, képi világ utánozhatatlan, és a történeteknek is megvan a maguk bája. Megér egy próbát. Nálam 8/10.

Köszönöm, h elolvastad. További szép napot,

acchan-mindraper

The past is a puzzle, like a broken mirror. As you piece it together, your image keeps shifting. And you change with it. It could destroy you, drive you mad. It could set you free.

Bevallom, mikor kiderült, hogy ez a játék is filmet kap, hát nem örültem túlságosan, hisz a játékadaptációkra akkor se vár jó sors, ha sikerül kikerülniük Paul W. S. Andersont, és Uwe Bollt - lásd pl. Hitman, Dead or Alive. Aztán szép lassan szállingózni kezdtek a hírek, kiderült, hogy Mark Wahlberg játsza majd kedvenc nyomozónkat, a Mila Kunis-ként (Lepattintva) ismert istennő a bérgyilkos Mona Saxot - a rendező pedig az eddig középszerű munkákat jegyző John Moore lesz. Felemás hírek, de Marky Mark még mindig jobb Max Payne szerepére, mint Tim Olyphant a 47-es ügynökére, az meg eddig se zavart, hogy nem egy égimeszelő, hisz a morcos nézés mindig ott volt (bár a biosztanárság nem állt neki jól).

They were all dead. The final gunshot was an exclamation mark on everything that had led to this point. I released my finger from the trigger, and it was over.

És akkor egyik nap bekopogtatott a böngészőmön a trailer, és hirtelen rohadtul nem tudott érdekelni semmilyen kétely arról, hogy jó lesz-e a film, mert engem bizony megvett mindenestül, annak ellenére, hogy tudom, szar filmből is lehet jó előzetest összerakni. Ellenben a trailer alapján minden rendben van: hangulat, akciók, rémálmok, Mona. Most már csak az marad, hogy vágjam a centit október(?)ig.

Adott egy manga, ami azon kívül, hogy egy perverz eyecandy, tulajdonképpen semmi másban nem domborít lényegeset. Van kismillió ilyen, ottvan pl Change123, Kiss X Sis, Tenjou Tenge, Ikkitousen, vagy a személyes kedvenc Omamori Himari. Ugyanez a kategória Sekirei is. Vegyünk egy ilyen mangát, ültessük át animébe, aztán cenzoráljunk ki mindent és gyengítsük le ovodás szintre. Az eredmény: egy Epic Fail. 

A cikk tovbábbi része 18+
( nem mintha nem nézné meg így is minden korosztály, sőtt... de hát na... nekem ezt kötelező kiírni, különben fejbetosz az ÁVH :PPP )

Míg más mangák, mint pl Soul Eater, amik szintén jelentős eyecandy materiallal rendelkeznek túlélik ezt az érvágást, mert emellett lényeges és izgalmas sztorival, vagy eredeti karakterekkel is rendelkeznek, az olyan kizárólag ecchi/hentai/pantyshot témára specializálódott mangák mint pl ez is, már nem. Egyszerűen azzal, hogy kicenzúrázzák az egészet, megölik a lényegét, mert ezeknek tényleg ez a lényege. Semmi más. Az egész kerettörténet egy Z-kategóriás szar, ami csak akkor tudja az embert lekötni, ha közben hárompercenként van minimum egy fedetlen testrész. Ennélkül nem ér szart se. Pont ezért ez az anime se ér szart se, ugyanúgy mint Tenjou Tenge se a manga verziójához képest.

Sose tudtam felfogni, hogy miért csinálnak ilyen teljesen adult eyecandy szarokból egy kb gyerekműsort megszégyenítő "izét"..... Miközben a másik végletben vesznek egy teljesen rendes sztorival és nem túl sok eyecandyval megáldott Kanokon mangát (ami amúgy önmagában egy teljesen ownz manga), és csinálnak belőle egy olyan műsort, aminek egyrészt köze nincs a mangához, max csak a karakterek neveiben (a sztorit teljesen kidobták a kukába, és a helyére raktak egy huszadrendű hárem anime szart, még a karakterek jelleme se ugyanaz, még csak távolról se), a perverziószintje pedig akkora, hogy egy rakás csatorna kénytelen volt levenni az online stream műsorról. Vagy vesznek egy kb átlagos véres és gorefull Hellsing mangát, és felturbózzák a perverz és kegyetlen horror legvégsőbb fokaira, azzal, hogy mégtöbb vért, és mégtöbb brutalitást adnak hozzá...

Hol itt az igazság? Miért kell mindent elbaszni? Miért kell egy adult mangából normál műsort csinálni és miért kell egy normál mangából adult műsort csinálni? Miért nem lehet fordítva? És végül, most hogy a Hellsing képre nézek, miért van Rip van Winkle-nek elf füle az anime változatban? o.O Hol van ebben a logika? (mármint nem a fülben). Ha valaki érti, mondja meg, mert én nem. Azon túl, hogy a stúdiók fejes arcai, vagyis akik az ilyen döntéseket hozzák látszólag teljesen retardált csavart észjárású idióta fenyőszopó barmok, van erre értelmes magyarázat? Mert ha van, akkor valaki ossza meg. Én mosom kezeimet....

Valószínűleg sose fogom megérteni, hogy mi ennek az általános anti-nude politikának a célja. Ha valamiben egy nagy adag adult cucc van, akkor "jajj vegyük ki, nehogy baj legyen", ha valamiben egyáltalán nincs, akkor meg "jajj, rakjunk bele, mert nem lesz elég kelendő". Hát lol...

Azt eddig is tudtuk, hogy Amerikában fegyvere mindenkinek lehet, de melle senkinek se (legalábbis nyilvánosan), de amit a Japánok ezekkel a mangákkal művelnek azon már csak röhögni tudok. Kicsit olyan, mintha néha már a készítők se tudnák, hogy pontosan mit is akarnak. Nem arról van szó, hogy meglincselnék őket, egyszerűen csak rá kell rakni egy PG-18-as karikát, attól még ugyanúgy lesz nézettsége, mert bőven van PG-18 ember is a világon, sőtt... Ilyenkor mindig eszembe jut pl Diebuster esete (Gainax ugyebár), amelyiknek az első részében a főszereplő csaj szimplán letépte a felsőjét. Volt minden, mellek, mellbimbók is (ami azért animében ritka... a cenzúra egy bizonyos formája ez), mégse rantolt senki rajta. Pedig még az USA-ban is kiadták (nyilván gyengítve, de akkoris.. az ilyenre azért szoktak harapni). 

Egy szó mint száz, kicsit fel kéne nőnie a világnak, és végre eldönteni, hogy akkor most akarnak rendes műsorokat is csinálni, vagy nem. Hosszú távon az első verziónak van jövője, a másodiknak nincs...

Részemről Sekirei is csak egy újabb anime lett ebben a sorban... Ezzel már az idei szezon második új nagyágyúja lett kilőve... Mi maradt még? Slayers Revolution? Legközelebb arról számolok be... Remélem az pozítivabb lesz, mint ez...